A tejsavófehérje és az immunrendszer

2021-03-17

Értékeléshez kérlek jelentkezz be! Belépés/Regisztráció

A tejsavófehérjét testépítő körökben méltán tekintik a fehérjék, vagy legalábbis a fehérjekiegészítők királyának. Komplett fehérjeforrás, ami biztosítja az összes esszenciális aminosavat. Magas arányban tartalmaz elágazó láncú aminosavakat (BCAA) és van benne glutamin is. Ha hozzávesszük még azt a tulajdonságát, hogy gyorsan emésztődik és hasznosul, nyilvánvaló, hogy miért vált első számú edzés utáni fehérjeforrássá azok körében, akik komolyan gondolják a súlyzós edzéseket.

Nagyszerű izomépítő és izommegtartó hatásai mellett, a tejsavófehérje azonban egyéb kedvező tulajdonságokkal is rendelkezik. Olyanokkal, amelyek miatt még azoknak is érdemes beiktatniuk napi étrendjükbe 1-2 adag tejsavófehérjét, akik céljai között az izomépítés nem, vagy nem különösebben hangsúlyosan szerepel. Természetesen, a testüket folyamatos intenzív fizikai terhelésnek kitevő sportolók számára ezek az egyéb előnyök még fokozottabb jelentőséggel bírnak. Most már eláruljuk, cikkünkben a tejsavófehérjének az immunrendszer működésére gyakorolt kedvező hatásait tekintjük át.

Komplex rendszer

Az immunrendszer a szervezet egyik legösszetettebb rendszere. Több szerv és számtalan sejt együttműködéséről van, amely során sokféle mikro- és makrotápanyag kerül felhasználásra. Amikor valamilyen kórokozó (legyen szó vírusról, baktériumról, gombáról vagy egyéb patogén anyagról szó) jut be a szervezetbe, az immunrendszer működésbe lép, és megpróbálja semlegesíteni a veszélyt. A hatékony fellépéshez szüksége van bizonyos vitaminok, ásványi anyagok, esszenciális zsírok és – természetesen – fehérje folyamatos bevitelére.

A vitaminok és ásványi anyagok jelentősége a betegségek megelőzésében és leküzdésében eléggé közismert. Amikor az emberek betegek vagy nem akarnak betegek lenni, elkezdenek vitaminokat szedni vagy fokozzák a magas vitamintartalmú ételek (főleg a gyümölcsök) fogyasztását – nagyon helyesen, egyébként. A fehérjéről, mint immunrendszert erősítő tápanyagról, azonban hajlamosak vagyunk megfeledkezni. Pedig a megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjebevitel alapvető jelentőséggel bír, hiszen az immunrendszert alkotó sejtek is főleg fehérjéből állnak, ahogy a kórokozók leküzdéséből oroszlánrészt vállaló antitestek is. Ha szervezet nem kap kívülről elegendő fehérjét, az izomzatból vonja ki a szükséges aminosavakat, ami tovább fokozza a betegségekkel együtt járó gyengeséget, kimerültséget. A tartósan elégtelen fehérjebevitel az immunrendszer folyamatos gyengüléséhez vezethet.

De miért éppen a tejsavó?

Az most már világos, miért kell elegendő mennyiségű fehérjét bevinni, akár edzünk, akár nem. De vajon milyen pluszt tud nyújtani a tejsavófehérje a többi fehérjéhez képest, az immunrendszeri hatásokat tekintve? Az első és legfontosabb tulajdonsága a tejsavófehérjének az, hogy komplett fehérje, azaz tartalmazza az összes olyan aminosavat, ami ahhoz szükséges, hogy az immunsejtek „fel tudják építeni” magukat, illetve „össze tudják rakni” a fertőzések és gyulladások leküzdéséhez szükséges anyagokat (antitesteket, citokineket, stb.). Ez azonban még nem elég a tejsavó „különlegességéhez”, hiszen minden állati eredetű fehérje komplett. Melyek a tejsavófehérje immunológia szempontból speciális tulajdonságai?

A tejsavófehérje több un. bioaktív fehérjerészt – protein frakciót – is tartalmaz. A bioaktív ebben az esetben azt jelenti, hogy bizonyos fehérjerészek, azon túl, hogy „építőelemeket” szolgáltatnak a szövetek építéséhez, speciális élettani funkciókkal is bírnak. Az egyik ilyen fehérjerész az immunglobulinok csoportja. Az IgG1, IgM, IgA és IgG2 immunglobulinok, amelyek összesen kb. 10 százalékát adják a tejsavó fehérjetartalmának, emésztés után, egészen csípőbélig megőrzik immunológiai tulajdonságaikat. (Roos N, Mahe S, Benamouzig R, Sick H, Rautureau J, Tome D.: 15N-labeled immunoglobulins from bovine colostrum are partially resistant to digestion in human intestine.J. Nutr. 125(5), 1238–1244 (1995)). Az immunglobulinok több módon is hozzájárulnak az immunrendszer működéséhez. Stimulálják az immunsejteket, semlegesítik a vírusokat és baktériumokat, gátolják a patogén mikroorganizmusok nyálkahártyára tapadását, lényegében „karanténba” rakják a kórokozókat a sejten kívül.

A tejsavófehérje nagyszerű laktoferrin forrás is. Ez a fehérjetípus elsősorban a fémek szállítómolekulájaként funkcionál a szervezetben, de számos egyéb élettani feladata is van. Azzal, hogy megköti a vasat és elősegíti annak felszívódását a bélrendszerből, gátolja a káros baktériumok növekedését, szaporodását (amelyeknek ehhez vasra lenne szükségük). A laktoferrinről még érdemes megemlíteni, hogy nagy mennyiségben van jelen az immunsejtekben (főleg a kórokozók legyőzésében fontos szerepet játszó neutrofil granulocitákban), amelyekből gyulladásos területeken kiszabadul és gyulladáscsökkentőként funkcionál.

A béta-laktoglobulin adja a tejsavófehérje legnagyobb hányadát, 50-60 százalékát. Hidrofób molekulákat képes szállítani a felhasználási helyükre – pl. az immunsejtekhez is. Mind a három elágazó aminosavnak van hidrofób lánca, de például az összes D-vitamin fajta valamint a zsírsavak is hidrofóbok. A béta-laktoglobulin a laktoferrinhez hasonlóan képes megkötni a vasat, vagyis antibakteriális hatással is bír. Szintén rendelkezik antibakteriális hatással a tejsavófehérje második legnagyobb (25 %-os) frakciója, az alfa-laktalbumin is.

A bioaktív fehérjerészeken kívül, a tejsavófehérje aminosav-összetétele is nagyban hozzájárul a kedvező immunrendszeri hatásokhoz. A tejsavófehérje rendelkezik a legmagasabb BCAA aránnyal a fehérjeforrások között. Az elágazó láncú aminosavak létfontosságúak az immunsejtek számára, építőelemként és energiaforrásként egyaránt. Kutatások bizonyítják, hogy az elégtelen BCAA bevitel rontja az immunrendszer több fontos funkcióját. (Phillip C. Calder: Branched-Chain Amino Acids and Immunity, The Journal of Nutrition, Volume 136, Issue 1, January 2006, Pages 288S–293S)

A tejsavófehérje gazdag kén tartalmú aminosavakban (ciszteinben és metioninban). A cisztein – amit a szervezet metioninból is elő tud állítani – a glutation egyik fontos építőeleme – a másik a glutamin. A tejsavófehérje immunglobulin frakciói különösen gazdagok ezekben az aminosavakban. A glutation fontos szerepet játszik a sejtvédelemben, ami szervezetünk egészséges működéséhez nélkülözhetetlen. Mint a test egyik fő antioxidánsa, megvédi az izomszöveteket és a szerveket a szabadgyökök káros hatásaitól. Növeli a tápanyagok felszívódását a „vírusirtó” sejtekbe (a limfocitákba és fagocitákba), így növelve az immunrendszer hatékonyságát. A tejavófehérje fogyasztás bizonyítottan emeli a glutation szintet a szervezetben.

És végül, de nem utolsósorban, a tejsavófehérje kiváló glutamin forrás is egyben. A glutamin az immunsejtek energiaforrásaként is szolgál. A limfocitáknak és a makrofágoknak jelentős mennyiségű glutaminra van szükségük például a gyulladáscsökkentő citokinek termeléséhez. Mindemellett, még a glutationhoz is kell glutamin. A glutamin feltételesen esszenciális aminosav, ami azt jelent, hogy extrém fizikai vagy akár immunrendszeri terhelés esetén kívülről kell bevinni a szükséges mennyiséget. Például, tejsavófehérjével vagy glutamin kiegészítővel.

Természetesen, a rendszeres tejsavófehérje-fogyasztás nem elegendő az immunrendszer optimális működéséhez. Például, a tejsavóban nincs D-vitamin és C-vitamin se túl sok. Az ásványi anyag tartalma sem kiemelkedő, tehát ezeket az esszenciális mikrotápanyagokat más forrásból kell biztosítanod. Viszont elegendő mennyiségű és minőségű fehérjebevitel nélkül ez a rendkívül bonyolult szisztéma, amit immunrendszernek neveznek, először akadozni fog, majd le fog robbanni, veled együtt!